-hogy mivan?-lepődtem meg

-tetszel nekem Emi!

-De Kristóf neked ott van a Petra

- de vele már vège.szakítottunk-szomorodott el

-ohh..sajnálom..mièrt?-èrdeklődtem

-azt mondta, hogy más tetszik neki

-ohh..èrtem..ne foglalkozz vele..-vigasztaltam meg

-igazad van!-kanyarított egy mosolyt a szájára

-örülök, hogy már nem vagy szomorú- mosolyogtam rá

-Emi!-nèzett rám

-igen?.-kèrdeztem tőle

- járnál velem?- vörösödött el

-ohh...hát öö..Kristóf..figyelj..nem hiszem hogy ez jó ötlet..

-mièrt ne lenne jó ötlet?-szomorodott el megint

-tudod..áhh..mindegy..meggondolom mèg..rendben?

-Rendben-mosolygott rám. Van kedved beülni valahova?

-Persze!.mennyünk..mondjuk..öö..aaa...aa..megvan..menjünk a Wikibe.!-mondtam

-Rendben!

A Dèlután jól sikerült Kristóffal..sokat beszèlgettünk ès nevettünk..azt hiszem kezdem megkedvelni.!

6 óra fele èrtem haza,akkor már mindenki otthon volt.

Becsukva magam mögött az ajtót köszöntem anyáèknak!

-Sziasztok!

-Szia Emili! Te mègis merre jártál?-èrdeklődött anya.

-Kristóffal voltam a parkban-válaszoltam kèrdèsère

-Huhaa!! Mivan hugicaa..csak nem bepasiztál?-gúnyolódott Mátè (tesóm)

- Dugulj el Mátè!!-ordibáltam

-Jolvan..-mondta majd elment itthonról

Anya nem szólt semmit! 

Szóval felmentem tanulni! Nem volt sok, szóval hamar vègeztem

Miután összepakoltam a cuccaimat,  ledőltem az ágyamra ès elkezdtem telefonozni

Belèpve a messengerbe.mlátom hogy jött egy üzenetem..

Kristóf írt! 

 

 

Megosztás a facebookon